2021. szeptember 17-én rendezték meg a ”Food Industry” elnevezésű foglalkoztatási célú térségi akcióterv konferenciáját a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás (RDV ETT) szervezésében. A rendezvénynek a nemrég felújított mosonmagyaróvári Vár adott otthont. A konferenciát Nagy István agrárminiszter, térségi országgyűlési képviselő, Németh Zoltán, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke, valamint Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere nyitotta meg.
Nagy István agrárminiszter elmondta:
A mai rendezvény nem kisebb célkitűzést fogalmazott meg, mint a „fenntartható és minőségi foglalkoztatás” előmozdítása, új munkahelyek létrehozása az élelmiszeripari szektorban, a magyar-szlovák határmenti régiókban.
Az elmúlt időszakban országos szinten kerültek felmérésre a fejlesztési igények és lehetőségek, gazdasági zónák szerinti bontásban. Ennél a térségnél is világosan látszik az élelmiszeripar meghatározó szerepe. Fontos a fenntartható agrárgazdaságra épített élelmiszerfeldolgozás, az innovációs lehetőségek kiaknázása, a technológiai fejlesztés erősítése. A feldolgozott élelmiszertermékek helyi értékesítési lehetőségeinek javítása is előremutató lehetőség.
Leszögezte:
A világjárvány az élelmiszeripart is érzékenyen érintette, annak ellenére, hogy a feldolgozó iparon belül a többi ágazat csökkenése ellenére növekedést tudott felmutatni. Elsősorban a korábbi évek jelentős hatékonysági és jövedelmezőségi növekedésének eredményeként sikerült ez a szép teljesítmény.
Ugyanakkor például a közétkeztetés, a HORECA szektor kiesése minden szakágazatot jelentősen érintett, a külpiaci értékesítési lehetőségek is átmenetileg beszűkültek. Az ágazatnak új kihívásokkal kellett megbirkóznia, jelentősen átalakultak a vásárlási és fogyasztási szokások. A vásárlók igényei a tartós élelmiszerek irányába fordultak el egy ideig, aztán – majd előtérbe került az otthoni élelmiszerkészítés.
Az új igények innovatív folyamatokat generáltak, melyek ösztönzési feltételei a 2021-2027-es támogatási időszak kiírásaiban is visszaköszönnek.
Az ágazat az általános gazdasági kedvezmények – például a járulékfizetési kedvezmény – mellett külön célzott segítséget is kapott, illetve a 2020-as év végi adatok azt mutatták, hogy a 2014-2020-as időszak végére megcélzott 300 milliárd forintos megítélt támogatási érték több mint másfélszerese lett.
Mint mondta: A nemzetgazdaságban tavaly 317 ezer vállalkozást tartottunk nyilván, melyek kibocsátása 57 492 milliárd forint, bruttó hozzáadott értéke pedig közel 22 ezer milliárd forint volt. A kibocsátás közel fele a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, amelyen belül az élelmiszeripar a maga 3 519 milliárdos kibocsátásával egymaga 13 százalékot biztosított, a korábbi évek gyakorlatának megfelelően. Emellett a foglalkoztatásban és árbevételben is a harmadik legjelentősebb ágazat. Az élelmiszeripari vállalkozások hatékonyság-növekedése folyamatos, az adózás előtti és adózott nyereség 2020-ban történő növekedésének oka az ágazat jövedelmező működése.
Ezek a számok is azt mutatják, hogy az ágazat rendkívüli lehetőségekkel rendelkezik, amelyeket kiválóan tudunk használni a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósításához. Úgy gondolom ez a mai esemény is jó alkalom arra, hogy előmozdítsuk közös céljaink megvalósítását.
Aláhúzta: Az Agrárminisztériumban is azon dolgozunk, hogy ezek a célok ne csak elképzelések maradjanak, hanem a gyakorlatban is meg tudjuk őket valósítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy ösztönözzük a generációváltást, és perspektívát nyújtsunk a fiataloknak az élelmiszeripar területén – ennek a korosztálynak elsősorban képzés segítségével.
A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy kétféle irányból kell megközelíteni a sikeresen működő együttműködéseket. Szükség van azon rendszerekre, akik nagy mennyiségben, azonos minőségben képesek biztonsággal élelmiszert előállítani valamint szükség van lehetőségekre, amely a nagyon gyorsan változó folyamatokra tud reagálni és választ, terméket előállítani. Erre leginkább a kisebb,. mobil, gyorsan változtatható cégek képesek, akiknek a menedzsmentje nyitott az újdonságokra.
A rendezvény helyszíne kapcsán megjegyezte: Gyorsan változó világunk origója az a kutató- és tudásbázis, ami itt, a magyaróvári egyetemen van. Ezt kell tovább fejleszteni és minél szélesebb körben kinyitni. Cél, hogy ennek a térségnek az egyetem meghatározó szellemi központja legyen a Duna mindkét oldalán.
Németh Zoltán, a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás és a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: Azért hoztuk létre a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulást, hogy a szlovák-magyar határszakasz Duna által érintett szakaszán legyen egy olyan szervezet, mely képviseli az itt élőket, a civil szervezeteket,, az intézményeket és a vállalkozásokat. E mellett ez a térség meghatározó lobbierővel is bír akkor, amikor az Európai bizottság felé kell állásfoglalást tenni, de akkor is, amikor a különböző határmenti régióban elérhető pályázati rendszerekkel kapcsolatban kell valamilyen szinten lobbizni és érdeket érvényesíteni.
Kiemelte: feladataik között a mai rendezvény volt az egyik legbonyolultabb konstrukció, amit el lehetett indítani és több évig tartott az előkészítés is, mivel itt egyben érvényesül a gazdaság, a tudomány, valamint a vállalkozások sokszereplős összekapcsolása.
Emlékeztetett arra is, hogy a koronavírus rámutatott arra, hogy milyen egymásrautaltság van a határ két oldalán azon nyersanyagok és alapanyagok szállításában, melyek az élelmiszeripar számára létfontosságúak. Élelmiszerbiztonság szempontjából a helyben, jó minőségben előállított élelmiszerekre van szükség
Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt 25 év alatt milyen sokat változott mind szervezésben, mind minőségben az uniós projektek lebonyolítása.
Megjegyezte: Fontos, hogy az uniós pénzek minél gyakorlatiasabb és hasznosabb dolgokra lehessen felhasználni.
| Forrás: AM Sajtó | Fotó: Bánhegyi István |
