Jánossomorja – Hanságligeten tartotta „A Rába és a Rábca folyó mentesített öblözeteinek árvízvédelmi fejlesztése” című projekt nyitó rendezvényét az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
A Rábca folyó balparti elsőrendű árvízvédelmi töltésében lévő zsilipek a hozzájuk csatlakozó csatornák belvizeit szállítják gravitációsan a Rábcába. A projekt keretében lehetőség nyílik a négy, árvízvédelmi fővédvonalban lévő műtárgy a teljes átépítésére. A Mosonszentjánosi, Mosonszentmiklósi, Lébényi, és Börcsi zsilipek rossz állapota korábban az elsőrendű védvonal állékonyságát veszélyeztette, így a Mosoni-Duna-Rábcaközi öblözet árvízi elöntési veszélyének csökkentése érdekében rekonstrukciójuk már régóta indokolt volt. – emelte ki megnyitón beszédében dr. Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője, aki külön felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott éghajlati körülmények miatt a vízgazdálkodásban is komoly változtatásokra van szükség.
Mint mondta: az ökológiai vízgazdálkodás arra tanít meg bennünket, hogy meg kell őrizni a táj potenciálját, hogyan kell megőrzini a természetes vizet, miközben biztosítjuk az élhető körülményeket. Az Országos Vízügyi Igazgatóság klímaváltozásra tett lépéseit országos szinten is példaértékűnek nevezte. Aláhúzta: „Kifejezetten jó üzenet, hogy a megváltozott éghajlati viszonyokra, a megváltozott vízügyi körülményekre az Országos Vízügyi Igazgatóságnak, a szakmának van hiteles válasza. „
Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere felidézte, hogy a Hansági főcsatornát 1898-ban adták át, s az akkor ráépített Mosonszentjánosi duzzasztó még mindig működik. Közölte azt is, hogy Jánossomorja szempontjából az árvízvédelmi töltések karbantartása nemcsak vízügyi szempontból kiemelt jelentőségűek, fontos turisztikai szereppel is bírnak, hiszen a térségben kedvelt kerékpáros kirándulóhelynek számítanak. Megjegyezte továbbá: „Meggyőződésem, hogy természetes vizeinket nem elvezetni, hanem hasznosítani kell! Ennek érdekében a városban is kiemelten figyelünk a csapadékvíz elvezetésre, a környezet és zöld területek tisztaságára valamint a településifásítási projekt keretein belül évente több, mint kétszáz facsemetét is ültetünk.„
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója három pontban sorolta fel a projekt stratégiai céljait. Első feladatként jelölte meg, hogy orvosolni szükséges a klímaváltozás következtében kialakult vizes élőhelyek csökkenését. Második ütemben az árterek, zsilipek és töltések szerkezeti modelljeinek módosításról beszélt, majd harmadikként a folyók, vizek természetes értékének növelését emelte ki. Hozzátette: tapasztalataik szerint ezen az összetett feladatok összehangolása esetén növekedik a diverzitás, a biológiai sokszínűség.
Görbedi László, a Mészáros és Mészáros Zrt. vezérigazgatója a projekt adatait mutatta be. Kifejtette: a 3,9 Milliárd forint értékű fejlesztés európai uniós forrásból valósul meg az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén az igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság konzorciuma által. A beruházás 10 település közigazgatási területét érinti, Győr-Moson-Sopron, Vas illetve Veszprém vármegyében, melyeknél a közvetlenül érintett települések összesített lakosszáma 15.144 fő. A beruházással közvetve, a mentesített árvízi öblözetekben elöntéssel esetlegesen érintett 62 településen az összlakosság 70.414 fő.
Zárszóként Németh József, a Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója úgy fogalmazott: A befejezett projekt példaértékű, melynek következtében a Rába völgy árvízvédelmi biztonsága jelentősen javul majd, s jó mintául szolgál a további árvízlevezető munkák tervezésénél is.
A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég levezetése. A Rába folyó hullámterében kialakítandó nagyvízi levezető sávok és árapasztó vápák (összesen 4 db) ennek megfelelően épülnek a projektben, mivel a Rába mentén súlyos levezetőképességi problémák jelentkeztek az elmúlt évtizedekben. A vápák bevágásából kikerülő földanyagot egyrészt a Kemenesszentpéteri másodrendű védvonalba építik be, másrészt a Rába jobbparti gátja mentén helyezik el a töltéskorona kavicsolása ill. tartalék depóniák kialakítása céljából (a legnagyobb magassági hiánnyal terhelt szakaszon).
A Rába nagyvízi medrében található Pápoci-holtág jelentősen feltöltődött és benőtte a növényzet. A folyamatos medersüllyedés és az alacsony vízállások következtében a holtág az év nagy részében teljesen száraz, és a főmederben kialakult zátonyokon is megtelepedett a fás szárú növényzet, amely rontja az árvízlevezető képességet. Ennek az állapotnak a javítása érdekében a Rába folyó 59,440 folyamkilométer szelvényében kő fenékküszöböt létesítenek és így a kisvízszinteket emelik, mellyel kettős cél érhető el: egyrészt biztosítják a meder és zátonyok állandó vízborítását kisvizes időszakban, visszaszorítva a növényzetet javítja a levezetés feltételeit és emelve a térségi talajvízszinteket, másrészt frissvíz utánpótlást biztosítanak a Pápoci-holtágban, amely a természetes környezet megőrzése szempontjából is kedvező.
Forrás: Am Sajtó