A Magyar Nemzeti Múzeum Trianon centenáriumi évfordulóján interaktív kiállítással emlékezik meg a világháború lezárásáról és az azt követő évtizedről. A rendhagyó bemutatónak egy különleges országjáró gömbsátor ad otthont, mely idén 4 városban lesz látható.
Az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás november 7-én nyílt meg Mosonmagyaróváron, ahol dr. Nagy István agrárminiszter, térségi országgyűlési képviselő, Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója valamint dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere emlékező beszédei idézték fel Magyarország e történelmi korszakát és nyitották meg a sátor kapuit az érdeklődők számára.
dr. Nagy István agrárminiszter, a térségi országgyűlési képviselője a megnyitón arra hívta fel a figyelmet, hogy
Az a feladatunk a mában, hogy mindazon örökséget, amit kaptunk, hogyan tudjuk előnyünkre fordítani és hogyan tudunk ebből a XXI. század magyarságának értéket, erőt és jövőképet kovácsolni.
Emlékeztetett: Az első világháború végképp lezárt egy korszakot, s ennek legnagyobb vesztese az az ország lett, amelynek területén a fegyverletételt követően nem voltak idegen csapatok. Nem a csatatereken vesztett Magyarország, hanem a béketárgyalások termének zöld asztalánál. Egy tárgyaláshoz mindig két fél kívántatik. Ehhez képest a magyar felet meg sem hallgatták, csak az ítéletet közölték vele. A halálos ítéletet. Mivel látható és tudható volt a maradék ország életképtelensége, eltörlésünk volt a valódi cél.
Kiemelte:
A történelmi Moson vármegye nagyon megszenvedte a „békét”, területének kétharmadát elcsatolták, s hogy még nagyobb legyen a veszteség, a második világégést követően további három településsel csonkították meg.
Számunkra ez a velünk élő történelem.
Ennek ellenére az évszázados történetet fel kell eleveníteni és emlékeznünk kell!
Hozátette: Ez az interaktív kiállítás erre is figyelmeztet. Tudást, erőt adhat a fiatalabb korosztályoknak. Az a nemzet pedig, amelyik eltörli, elfelejti múltját, nem méltó arra, hogy fennmaradjon.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás szokatlanságáról beszélt, kiemelve, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kifejezetten készült egy olyan kiállításra, mely nem az intézmény falai között kerül megrendezésre, hanem abban a térben, abban a városban, ahol az emberek mindennapi életüket élik. Fontos az asszociáció azért is, mert maga a kiállítás is a mindennapi életről szól. Arról, hogy Magyarország hogyan próbál fennmaradni a fél ország elvesztése után, hogyan élik meg az emberek a hétköznapokat. Bemutatja, hogyan szakadnak szét évtizedekre azok a hálózatok, amelyek összekötöttek embereket, családokat, régiókat, egyházat, iskolákat, vidéket.
A főigazgató arra is kitért, hogy a közösség számára fontos elmondani, hogy azok az országok, melyek nyertesei voltak ennek a helyzetnek, hogyan váltak későbbiekben a veszteseivé.
dr. Iváncsics János, Mosonmagyaróvár alpolgármestere Mosonvármegye veszteségeit mutatta be, mely elveszítette területének 55, népességének 50 százalékát. Aláhúzta: 1945 és 1990 között trianon és következményei felejtésre és az emlékezetből való kitörlésre ítéltetett.
De eleink határon innen és túl túlélni, élni, megerősödni és gyarapodni akartak. Dacoltak a döntéssel 25 éven keresztül, komoly gazdasági, kulturális sikereket elérve.
Hozzátette: Az elmúlt tíz évben azonban jelentős politikai eredményeik születtek, úgy mint például állampolgárság kiterjesztése szavazati joggal, a magyarajkú települések újbóli felfedezése kirándulásokkal, konferenciákkal és támogatások sokasága által.
Hangsúlyozta: Trianon nem egy lezárt dolog, hanem egy máig tartó folyamat. A döntést és annak következményeit ugyan nem lehet meg nem történté tenni, de ma is feladatunk a felvilágosítás, a téma személyessé tétele, veszteségeink érzékeltetése, sőt a lelki megerősítés is.
| Forrás: AM Sajtó | Fotó: Bánhegyi István |
